Néha egy kicsit nálunk is összetorlódnak a dolgok, így megkésve, de talán még némi érdeklődésre számot tartva jelentkezünk ezzel a bejegyzéssel. Szóval pincészet bemutatkozó est. Most végre nem Szekszárdról. De nem is Villányból. Sőt, mégcsak nem is a Pécsi vagy a Tolnai borvidékről. Múlt szombaton egy kicsit kitekintettünk távolabbra, egészen a Zala megyei Csörnyeföldig, ahonnan a Bussay Pince borai és természetesen a Bussay lányok érkeztek hozzánk a Kalamárisba.

Azért nem merészkedtünk olyan messze történelmi távlatokban mérve, hiszen azt sokan tudják, tudhatják, hogy egykoron Baranya területén csak egy borvidék osztozott, egybetartozott még Villány és Pécs is ilyen szempontból, sőt még a mai horvát Baranya is (Drávaszög). De azt a részletet talán csak nagyon kevesen ismerik, hogy ezeken felül, még a Somogy vármegye területén fekvő Balatonmelléki területek is egy bortermő vidéknek számítottak. Ilyetén Csörnyeföld épp csak egy kis ugrás a szomszédba. Azt már tudtuk előre, hogy fehérborok lesznek döntően, de igazából örültünk ennek, nem csak vörösökből áll az élet, s a zalai borok zamatos, élénk, jó savakkal rendelkeznek, ilyennek vártuk őket, ilyenek is lettek.

Esküvé 2012 (hordóminta)

Esküvé, azaz „küvé”, mert házasítás és esküvő, mert házasítás. Egyszerű, nem? Tehát az Esküvé hordómintáját kóstoltuk elsőre, amely az olasz- és rajnai rizling mellett, ezúttal a traminivel és a szürkebaráttal házasodott.  Egy kicsit visszafogott jegyekkel nyitott, citrusos, lime-os illat, kortyra is egy kicsit harsány még, de simán megbocsájtjuk neki, mert szép alapanyaggal rendelkezik, s a csúcsra érve talán a 2011-es elődjét is verni fogja. Várjuk, nagyon. (***) - még nincs forgalomban

Esküvé 2011

Az imént említett 2011-es érthető módon már sokkal szebben muzsikál. Élénk az illata (a rajnaiból kevesebb (40%) van belőle, mint az olaszrizlingből (60%) mégis az dominál), itt is szépen jön a lime, diszkréten a körte és talán a kicsit fás, mandulás jegyek. Kortyra lágy érzetű, jönnek a gyümölcsök itt is, jó savak, kerek, szép bor. (***+) 1.590,-

Olaszrizling 2011

Az olaszrizling aztán kicsit olyan is, amilyennek vártuk, meg nem is. Testesebb, tartalmasabb volt az átlagnál, emiatt talán a közönség nem is értékelte kellően, pedig gyönyörű, kicsit túlérett gyümölcsösséggel igazán egyedi olaszrizlinget kóstolhattunk meg, krémes textúra, magas benne az alkoholérzet is egy kicsit, de nem bántóan. Egyedi, igazán különleges olasz, és rizling. (****+) - 1.950,-

Rajnai Rizling 2012

A rajnai szépen hozta illatban, amit vártunk tőle, ugyanakkor a korty egy kicsit lágyra sikeredett, talán a 2012-es meleg évjárat is közrejátszott ebben, gyengébb savak, kicsit laposabb volt a többi borhoz képest, de ez még így is egy nagyon korrekt, jól iható bort jelent. (***) - 1.950,-

Szürkebarát 2011

A következő tétel a szürkebarát volt, amely egy kicsit bizonytalan illattal nyitott, kellett is neki a szellőztetés, ezután viszont itt is egy hibáktól mentes, szép bort kaptunk, amelyben mintha még nem álltak volna össze a részek egésszé, ami egy 2011-es szürkebaráttól azért furcsa. Talán itt is előnyére válik majd egy későbbi visszakóstolás. A közönség azonban már most is vevő volt rá, nagyon ízlett nekik. (***) - 1.950,-

Közben az igencsak jól csúszó borok mellé megérkezett az étel is, szárnyas májjal töltött csirkemell Bussay-szósszal (!), zöldfűszeres rakott zöldséggel, zelleres körtepürével, én nem tudom, hogy a kedves vendégek hogy vannak vele, de már csak a vacsoráért megérte itt lenni! Egyszer talán érdemes lenne kifejezetten ételre felépített esteket is tartani…

Szürkebarát 2010

Az eggyel idősebb tétel már egészen más képet mutatott, úgy látszik a Bussay-pincénél egy kicsit más szabályok érvényesek, ugyanis a 2010-es szürkebarát, egészen kiváló összbenyomást tett ránk. Rendkívül tartalmas, nyoma sincs öregedésnek, krémes-olajos jegyek kortyban, intenzív gyümölcsösség illatban és hosszú, nagyon hosszú, de kellemes lecsengés. Jó savak, a kis maradékcukrosság a végén csak grátisz. Nálunk az est legjobb fehérbora. A közönségnél is. (****+) - 1.950,-

Tramini 2011

A (száraz) tramini is igen érdekes tapasztalat volt az est folyamán. Illatra rögtön ledöntött a lábunkról, van itt minden, rózsaolaj és gyümölcsök, keleti fűszerek, olyan, mint egy pot-pourri. Aztán másodszorra beleszippantva, mintha ez a töménység le is bénítaná az orrunkat, mert utána meg semmi. Inkább belekortyoltunk, jól tettük, ízre egy kicsit visszafogottabban, de ugyanazt kapjuk, testes, kicsit tüzes, kicsit citrusos. (***) - 2.290,-

Pinot Noir 2011

Az est utolsó két bora már vörösbe borult, az első pinot noir egy kicsit megosztó volt, nem teljesen tiszta illattal nyitott, talán némi illósság is volt benne, kortyra viszont annál szebb arcát mutatta, cseresznyés, édeskés, fűszeres ízzel, kétségtelenül szép tételez is, de még egy kicsivel több „pinósságot” hiányoltunk belőle. (***-) - 2.290,-

Csókaszőlő 2011

Valahogy azt várnánk, hogy a Csóka is egy könnyedebb vörös benyomását adja majd nekünk, de nem így volt. Nagyon szép gyümölcsös, piros bogyós, fekete bogyós jegyek, mély, tartalmas, összetett. Szép savak, simulós tannin, elegáns és mégis testes bor, ritka fajtából, ősi magyar fajtából, a Vylyan pár éve próbálkozott vele, most Bussay-félét is megkóstolhattuk, becsüljük meg nagyon, mi is azt tettük. (****) - 2.990,-

A rendezvény sikere és a tapasztalt jó borok miatt, a jövőben is számíthatnak a régión kívüli kisebb-nagyobb kitekintésekre, csak az előnyünkre válhat az, ha néha kicsit más stílusú borokat is megismerhetünk, megkóstolhatunk.