Nem tudom, hogy a kedves Olvasók hogy vannak vele, én úgy érzem, hogy néha ki kell szabadulni a szürke hétköznapok keretei közül, s fel kell rázni a tollpárnánkat, egy kicsit megszökni a szokásos borok elől. Ehhez hasonló hozzáállással vártam szombaton a Kalamárisbéli Furmint Classic-ot, pár nappal a Pécsi Borozó Mustrája és Borszemináriuma után egy kicsit besokalltam, s vágytam valami nem régiós borra, valami újra, ami megpiszkálja az ízlelőbimbóimat.

Félre értés ne essék, imádom a testes villányi cabernet-ket, a ropogós szekszárdi kadarkákat, a friss tolnai királyleánykákat avagy a buja pécsi cirfandlikat, imádom a Pannon Borrégió sokszínűségét, de a somlói és tokaji furmintok külön kategóriát képeznek. Főleg februárban. Ugye nagyban zajlik a Furmint Február, de idén valahogy ez a már hagyományosnak mondható kezdeményezés nem jutott le Pécsre, ezt kihasználva a Kalamáris lépett, s veretes furmint-sorral kínálta meg a helyi borrajongókat.

Szabó Zoli szolgáltatta ezúttal is a szakmai kommentárt, nyüzsgő hangulatban kezdődött el picivel hat után a kóstoló. Mellékesen megemlítenénk, hogy nemcsak szerintünk, de több vendég elmondása szerint is az utóbbi évek egyik legerősebb, legnívósabb sorát sikerült összehozni, ehhez mérten egy kicsit keveselltük az érdeklődők létszámát. Lelkük rajta.

Visszatérve a borokhoz, Zolitól megtudhattuk, hogy a furmint vagy furmin nevét feltehetően a latin frumentum szóból származtatják, ami egyébként gabonát jelent. Az elmélet szerint szalmán aszalták a szőlőt a cukortartalom növelése érdekében. Lelkük rajta. Maga a borszőlő morfológiailag-származásilag a Pontusi fajták közé tartozik, amely hozzávetőlegesen a török, balkáni-keleti mediterrán és a közép-európai régiót fedi le, így nem meglepő, hogy a szomszédos országokban is találkozhatunk rokon borokkal, mint például Szlovéniában a moslavina mosler, vagy Dalmáciából a posip. De még itt a Mecsekalján is megvolt a saját elnevezésünk, igaz itt tévesen hívtuk a furmintot egy darabig kéknyelűnek. Kis bor-történet után jöjjön a bor-gyakorlat, rögtön egy somlóival nyitunk. Zoli persze megint átrendezte a sort.

Kreinbacher Nagy-Somlói Furmint 2011

Ahogy beleszippantunk, rögtön a színéhez hasonló zöldes jegyeket érzünk, sőt mintha egy kis pattintott kő „szag” is belefurakodna az orrunkba. Ízre is ásványosabb, visszafogott gyümölcsösség, talán egy kis kásás alma is érezhető, szép struktúra, fajtajelleges somlói, érződik a vulkanikusság, nagyon szép nyitó bor. **** (abszolút BEST BUY ld. utolsó bekezdés)

Árvay Tokaji Birtok Furmint 2011

Itt egy kis mea culpával tartozunk az Olvasók felé, mivel a Györgykovács-féle furmint nem volt beszerezhető, s Gizelláék Kastély furmintjával kellett kipótolnunk a sort. Mint majd az később kiderül, nagyon jól jöttünk ki ebből a szituációból. Szóval az Árvay. Egy kicsit érettebb, fülledtebb illat köszönt minket. Birs, körte talán egy pici barack kompót, nagyon csalogató, kortyban egy kicsit vékonyabb, hűvösebb sajnos, pedig szépen hozza ízben is az illatban megcsodált jegyeket egy kis mentával megspékelve. De így is nagyon jól megkomponált bor érzetét kelti. Pedig még csak az elején vagyunk. ****

Patricius Borház Tokaji (Szárhegy-dűlő) Furmint 2012

Aranyló színéhez sajnos kevésbé szép értékeket tapasztaltunk, kicsit talán kommersz illat, egyáltalán nem fajtajelleges, ízben is lomhább, olajos, édeskés szerkezet, valószínűleg elkezdődött már a palackban az oxidáció, a Patricius Borház kulturált tételeket szokott készíteni, most sajnos kifogtunk egy hibásat. –

Gróf Degenfeld Tokaji Furmint 2011

Kicsit lakkos, körtés jegyek, illatában rendkívül vékonynak tűnik, ami nagy kár, mert ízében teljesen más arcát mutatja a furmint, szép szerkezet, nagyon elegáns hordóhasználat, karamella, egy kevés tejes-vaníliás beütéssel, tényleg nem tolakodó, egyértelműen hozzáad a borhoz. Sajnálatos, hogy az illat felejtős. ***

Tokaj Nobilis Susogó Furmint 2012

A második kellemetlen tételbe botlottunk bele ezen az estén, illatában még friss zöldes, füves illatok, de már ekkor gyanítjuk, hogy itt valami gubanc lesz, mert nem tisztul le, amikor még egyszer beleszippantunk. Ízben rendkívül alkoholos, égett gumis, itt is reméljük, hogy csak véletlenről van szó, a Nobilis is a jó borairól híres inkább. –

Gizella Kastély Furmint 2012

Jöjjön akkor a kakukktojás! Illata tiszta, de koncentrált, echte furmint, barackos, gyümölcsös illattal, a kortyra nem nehezedik rá a hordó, krémes-karamellás jegyek, szép savak, egy kis maradékcukor is van, de nem bántó és a lecsengés is pont elég hosszú. Nagyon szépen elkészített tétel, máskor is szívesen „beugorhatna” más tétel helyett. *****

Szepsy Tokaji Furmint 2011

Selymes, fülledt illattal nyitunk, rendkívül fajtajelleges furmintot szippanthatunk magunkba, talán egy leheletnyivel lehetne intenzívebb. Ízében professzionális receptúrával találkozunk, barackos, birses, körtés, kicsit fűt az alkohol a végén, de az is érződik rajta, hogy a kiforrott elképzelés megvan, a kockázatvállalás minimális. ****+

Balassa Tokaji Nyúlászó Furmint 2011

Mézes-grillázsos-krémes illat, lehengerlő, koncentrált, de mégsem tolakodó, pont jó. Kortyban érett, aszalt kajszibarack dominál, nagyon behízelgő, nagyon fajtajelleges furmint, de mégis valahogy más, valahogy egyedi. Nagyon profi, izgalmas, top bor. *****

Oremus Tokaji Mandolás 2011

Zöldesebb illatú furmint következik, az előző három tételhez képest egy kicsit vékonyabb érzetet kelt. Kortyban a krémes-textúrás jegyek, a seprőkevergetés köszön vissza, szép selymes, kisebb beltartalom, de az valahogy hangsúlyosabban jelenik meg nekünk. Lecsengésben egy kicsit vizes hatású, ez levon az összképből egy picit. ****

Béres Tokaji Omlás Furmint 2008

Első szippantásra is érződő öregedő, kicsit túlérett gyümölcsösök köszönnek vissza, a bor már túl van a zenitjén, óboros jellegű. Ízben hordós-kávés esetleg kapucíneres zamatokat érzünk, az oxidáció is elkezdődött már, de ezt is simán elbírja a bor, jó szerkezet, szép savak még mindig, élvezhető, pár éve csúcsbor lehetett. ***+

A kóstoláshoz vacsora is dukált, a gőzölt fogas és lazac, zöldfűszeres csirkemellel furmint mártásban, julienne zöldséggel, burgonyáspitével igazán laktató és finom volt, remekül harmonizált a furmintokkal.  Legjobbaknak tehát sorrendben a Balassa Nyúlászó, a Gizella Kastély és a Szepsy furmintok bizonyultak, viszont ár-érték arányban a Kreinbacher (1680 Ft – ne vicceljünk már, ennyiért?) és az Árvay (2380 Ft) verhetetlen volt. Igazán sajnálhatja, aki nem jött, legközelebb talán csak jövőre ilyenkor lesz megint furmint-kóstoló Pécsen! ;-)