A szombat esti Kalamáris Borbisztró és Vinotékában megrendezésre kerülő Bor-Boksz gálán két patinás borvidék csapott össze, Szekszárd és Villány, öt súlycsoportban. A téma a cabernet sauvignon volt, a tét pedig a legjobbnak járó presztízs és megbecsülés. A végeredményt tekintve – ha nem is kiütéssel, de – egyértelmű pontozással Szekszárd nyerte a meccset, lássuk hogyan, s miként.

Volt itt minden, mint a búcsúba’. Piros és kék „sarok”, híres ellenfelek, markáns hangú ringszpíker (SzabóZé), a meneteket jelző dekoratív hölgyemény és persze a lelkes közönség. Épp csak vér helyett vörösbor folyt, de az aztán szép mennyiségben.

(Fotó: Németh József)

A koncepciót azért érdemes még egyszer utoljára felidézni: öt pár bor súlycsoportok (árkategóriák) szerint összeállítva, a párbajban mérkőző felek egyszerre töltetnek ki, vakon, így a kóstolást tényleg csak a teljesítmény vezérli és irányítja. Tizenegy cabernet sauvignont persze így sem egyszerű elfogyasztani, igen tizenegyet, ugyanis a fő mérkőzések kezdete előtt egy ún. bemelegítő borral hangolhattunk a további párosításokra, Szabó Zoli a Vitis Pincészet 2009-es Tolnai Cabernet Sauvignonján mutatta be nekünk a fajtát, hogy mire kell odafigyelni, hogyan érdemes kóstolni.

A Vitis-féle Cabernet Sauvignon nem sokkal ezelőtt a Pécsi Borozó Borszemináriumán már kóstoltuk, mégis most mintha egy kicsit új arcát mutatta volna a bor. Ezért is szép ez a szakma többek között. Illatban az érett erdei gyümölcsök és sok-sok lekvár, kortyban egy kicsit húzós, erős a hordó, de nem bántó még egyáltalán. Ivós, szépen komponált tétel. ****

(Fotó: Németh József)

1. Menet - Pehelysúly

Piros sarok: rögtön a legelső bornál felmerült a dugósság kérdése, nem kifejezetten tiszta, enyhe dohos illattal nyitott a versenyző, és sajnos ugyanezen tételből a második és a harmadik megbontott palack is hasonló jegyeket vonultatott fel. Idővel egy leheletnyivel tisztult ez az illat, kóstolásra kicsit glicerines, fűszerpaprikás korrektebb sauvignont ismertünk meg, kár volt az illatért. **

Kék sarok: Nagyon szép lilás-vörös színnel nyitott a második ringbe lépő tétel, mondhatni rögtön KO-val indított a piros ellenében, kortyban is szép savakkal, tanninokkal operált, a szerkezet is egyben volt. Szilvás, áfonyás íz, egy kis hűvösség és túlzott bársonyosság is észrevehető volt ebben a sauvignonban, de így is nagyon-nagyon finom bort kóstolhattunk. Egyértelmű volt, hogy ki nyeri a menetet.  ****

Ezután lehullt a lepel a borokról, Szekszárd nyerte az első kört: Maczkó Villányi CS 2011 – Hetényi Szekszárdi CS 2011 (Szekszárd 1-Villány 0)

2. Menet - Könnyűsúly

Piros sarok: A második menetben piros oldalról illatban egy dzsemes, piros bogyós, fűszeres illatot kaptunk, ízben viszont egy picit vizesebb, a „ruha” alól kicsit kilógó alkohollal rendelkező, relatíve sima tanninú bort ismerhettünk meg, mindazonáltal semmi hibája nincsen a bornak, de azért jöjjön inkább a kék. ***

Kék sarok: Sötétebb színnel kezdünk, klasszikus, szép fűszeres-gyümölcsös illat, nagyon jól hozza a fajtát a tétel, ízében az aszalt szilva dominál, arányos szerkezet, puha tannin, élvezhető kis kesernye a végén, remekül eltalált bor, még mindig komoly potenciállal. ****+

Ebben a menetben már komolyabb pofozkodás zajlott, de itt is Szekszárd győzőtt: Szemes Villányi CS 2011 – Szeleshát Szekszárdi CS 2009 (2-0)

3. Menet - Váltósúly

Piros sarok: Itt is sötét vörös színnel találkozunk elsőre, illatában egy kicsit fiatalkának hat, kicsi tintás beütéssel, némi alkohollal. Ízben is húzós, szárítós, kicsit nyers érzetet kelt, ugyanakkor hozza fajta jellegzetességeit, fűszeres, paprikás, gyümölcsökkel is. Kiváló alapanyag, de fektessük egy kicsit, szebb lesz még bőven. ***+

Kék sarok: Egy kicsit tisztább, édesebb illattal lopja be magát a szívünkbe a kék versenyző, kortyban is tovább kényeztet, tejcsokis, húsos gyümölcsös, sokkal lekerekedettebb az előző tételnél, annak ellenére, hogy itt is érezhető a húzósság, a nyersesség, de valahogy sokkal jobban összeállt ugyanolyan idős korára. Szép munka, bravó! ****+

Az első kör, amikor Villány diadalmaskodik, igaz kevéssel: Chateau Kajmád Szekszárdi CS 2011 – VinArt Villányi Prémium CS 2011 (2-1)

(Fotó: Hetesi József)

4. Menet - Középsúly

Piros sarok: Halvány bordós-barnás szín, töményebb gyümölcsös illattal, kicsi lakkos hatással, bujkáló animalitással. Kortyra behízelgő nagyon, selymes, puha tannin, divatos piros gyümölcsös aromák, kerek szerkezet, egy kis tisztasági deficittel, nagyon ismerős receptúra ez nekünk… ****

Kék sarok: Sötét, nagyon sötét, szinte fekete színhatású bor érkezik asztalunkhoz. Kis aszalt szilva és fűszerpaprika illatban. Kortyra rusztikus, teljesen letaglózó tanninnal, magas alkohollal. Fajtajelleges, szép alapanyag, nagyon robosztus, nagyon nagy test, ez egy durva bor kifejezetten nagyfiúknak, egy-két év múlva a csúcson lesz, már most is magasan van. ****

Talán itt volt a legnehezebb dolga a közönségnek, teljesen más erényeket és hátrányokat felvonultató kettős párbajozott az utolsó előtti menetben, ennek megfelelően döntetlen közeli eredmény született, picivel a kék kapott több szavazatot: Vylyan Villányi CS 2009 – Tringa Szekszárdi CS 2009 (3-1)

5. Menet - Nehézsúly

Piros sarok: Utolsó előtti borunk cseresznyés-meggyes illattal nyit, de már itt érződik, hogy sok lesz a fa, ízben is igen erőteljes a hordóhatás, kevéssé érezhető a fajta mögötte. Kávé, kis menta is csatlakozik később, jól megszerkesztett, jól megcsinált bor, de már erősen lefelé tart. ***

Kék sarok: Élő, tiszta cseresznyés-fűszeres telt illat. Kortyban visszaköszön egy kis szilva és menta, nagyon fajtajelleges, szép, már-már tökéletes szerkezet, a nagy test ellenére is kellemesen ivós csúcsbor. *****

Az utolsó felvonásban így viszonylag könnyű volt dönteni, a kék, azaz Szekszárd nyert utcahosszal: Riczu-Stier Villányi CS 2009 – Eszterbauer Szekszárdi Tivald CS 2011 (4-1)

6. Menet - Szétlövés

Igen hatodik, merthogy a két legjobb bort illetően nehezen jutottunk dűlőre, s úgy döntöttünk, hogy a közönség által legjobbnak tartott kettőt összeeresztjük. Ez szekszárdi háziversenyt hozott, mivel a Szeleshát- és az Eszterbauer-féle cabernet sauvignon ítéltetett a legszebbnek. A Szétlövésben végül Eszterbauer Tivaldja – ha kevéssel is – de elvitte a pálmát és a legjobbnak járó pénzdíjat tiszteletet és megbecsültséget.

(Fotó: Németh József)

Ami még külön jó az ilyen esteken, hogy miután a kötelező program lemegy, tetszés szerint lehet visszakóstolni a megmaradt tételekből, s akár összepárosítani a vacsorával (Marhacomb szalonnával tűzdelve cabernet sauvignon mártással, franciazöldbabbal és rakottburgonyával).

Mindenképpen kiemelendő még, hogy nagyon erős kis mezőny jött össze a Bor-Boksz elnevezésű gálára, 85 pont alá csak elvétve kerültek a borok; az extra körítéssel (talán csak a bokszkesztyűk és a fogvédők hiányoztak) és a kicsit eltérő kóstolási metódussal nagyon reméljük, hogy hagyományt teremtettünk, persze ez nemcsak rajtunk, hanem az érdeklődő közönségen is múlik…

Gonna Fly Now…

Vissza a bloghoz

Új hozzászólás Frissítés